Kiss Endre

 

A GLOBALIZÁCIÓ TÁRSADALOMFILOZÓFIÁJÁHOZ

 

Egy széles körben osztott értelmezés szerint a globalizáció olyan átfogó, mindenkit érintő problémák tudománya, amelyek az EGÉSZ emberiséget egzisztenciálisan érintik. Ennek szellemében a globalizáció legitim területe lehet például az ökológiai problematika, a nyersanyaghelyzet, a migráció, a világ közös, mert határok közé már nem szorítható egészségügyi problémái, a népesedés pozitív vagy negatív világtendenciái, az energiahelyzet, a fegyverkereskedelem és a kábítószerkrízis, az integráció és a világgazdaság dilemmái. Egy második nagy értelmezés, amelyhez e munkánk is kapcsolódik, a globalizáció jelenségkörét nem egyes konkrét, és mindig szingulárisan megjelenő "globális" kérdésekhez, de egy új világhelyzet EGÉSZÉNEK strukturális és funkcionális összefüggéseinek vizsgálatához köti.

A globalizáció érdemi kialakulásának érzékeny kritériumaként használható napjaink "történelem utáni", illetve a "történelemben benne maradt" szférájának megkülönböztetése (Francis Fukuyama). A fukuyama-i szóhasználattal a "történelemben benne élő" társadalmak egyben globalizáció előtti, mindenképpen azonban részlegesen globalizálódó vagy globalizálódott társadalmak.

Mindezek a megfontolások korántsem szólnak az ellen a határozott kiinduló tézis ellen, hogy az 1989-es világtörténelmi fordulat valóban KIEMELKEDŐ állomás a globalizáció kiteljesedésének útján. Ennek elsődleges oka és összetevője (amelynek azután számos, és majdnem minden területre kiterjedő, láncolatszerű további következményei alakultak ki napjainkra) az a tény, hogy a két világrendszer 1989-ig konkrét és kézzelfogható korlátok közé szorította a középpontban álló globalizációs folyamatot.

A globalizáció érzékelése és képe mind a mindennapi tudat, mind pedig a szakértő értelmiség számára elsősorban mint új uralmi-hatalmi rendszer jelenik meg. Mint sajátos és feltáratlan új "központosítás", amely a régi hatalmi centrumokhoz hasonló, működése azonban eltér azok működésétől. A globalizáció társadalomelméletileg azonban nem egy új, merev és utópikus (világ-)hatalmi szerkezet kialakulását jelenti, hanem azt, hogy a gazdaság, a politika, a kultúra és a társadalom összes aktora saját viszonylatait hirtelen globális összefüggésekben, a funkcionális és nem-funkcionális szférák együttélésének sajátos formáiban kell alakítsa.

Jóllehet - a médiumokra emlékeztetően - az információs társadalom funkcionálása sem öntörvényű világhatalom, ami tetszés szerint alakítja a meghatározó társadalmi viszonyokat, a globalizációt mimetikusan leképező információs rendszerek a rendelkezésükre álló új technikai lehetőségekkel számos, nem egy esetben teljesen új típusú DEMOKRÁCIA- és POLITIKAELMÉLETI kérdést vetnek fel.

 

Így visszatérhetsz az első osztott ablakhoz

Így jutsz el a teljes szöveghez