Sólyom Antal:

 

Munkaterv a "jóléti állam" történetfilozófiai értékeléséhez. Alapvetés.

 

Bevezető megjegyzések.

 

Az a törekvés vezet bennünket, hogy a "jóléti állam" problémája végiggondolásához a szokásosnál tágabb gondolati horizontot találjunk. Ilyen horizont rendelkezésünkre is áll sokak munkájában. Legközelebb A. Swann könyvét találjuk törekvéseinkhez. A jóléti rendszerek és a szociálpolitika hazai kutatói között Ferge Zsuzsa munkáival tudunk leginkább azonosulni.

Motivál ebben a töprengésben az, hogy a monetarista szemléletű közgazdászok, a neoliberális filozófusok és szociológusok az állam minimalizálása kapcsán az államot a jóléti rendszerből is ki kívánják szorítani.

A '70 - es évektől kezdve a jóléti államról folyó eszmecserében a versenyképesség és a jóléti rendszerek úgy kerültek szembe egymással, mintha az Egyesült államok és az Egyesült Királyság gazdaságában a jóléti kiadások nagyvonalúsága és pazarlása lenne az oka az állandó és növekvő államháztartási deficitnek, és ezzel a nemzetközi versenyben a versenyképesség stagnálásának. Mint emlékezetes, Reagen elnöksége és Tracher miniszterelnöksége idején a két országban a kormányok erőteljes lépéseket tettek a jóléti rendszerek átalakítására és piacosítására, amivel párhuzamosan a kiadásokat is erőteljesen csökkentették.

A versenyképesség javításáról és ezzel együtt a jóléti államról szóló vita megjelent a fejlett ipari országok társadalomelméleti irodalmában (hiszen a versenyképesség életkérdés, s ha az egyik partner elhatároz valamit, akkor arra reagálni kell!).

A jóléti rendszerek kiadásainak visszafogásában természetesen alapvetően a '70 - es évek recessziójának volt döntő szerepe. A monetarista retorika afféle ideológiaként szolgált az amúgy elkerülhetetlen pénzügyi megszorításokhoz. Ez utóbbi mozzanat azért fontos számunkra, mert bár az adott pillanatban nem lehetett mást tenni, a monetarista előretöréshez kiinduló feltételként szolgált. A monetarizmus és a neoliberális ideológia természetesen nem a '70 - es évek terméke. A monetarizmus előretörésének ugyanakkor más hatótényezők voltak a fő forrásai, amiről szintén sok szó esett akkoriban, de még nem kapcsolódtak össze olyan mértékben mint ahogy ezt ma látjuk. E folyamat hatótényezői a gazdaság globalizációja, a szovjet rendszer előre látható összeomlása, valamint az egész folyamat hátterében álló tudományos - technikai átalakulás állt, elsősorban a számítástechnika robbanásszerű fejlődése és elterjedése, az automatizált termelés előre törése, az informatikai rendszer globalizálódása. A multinacionális vállalatok globális kiterjedése és világgazdaságot formáló erejük, stb.

 

Így visszatérhetsz az első osztott ablakhoz

Így jutsz el a teljes szöveghez