Magyar Gábor

 

"Fenntartható" lesz-e az információs társadalom?

 

A Föld gazdasági átalakulásának alapvető trendje a globalizáció. Az átalakulást több átfogó válságjelenség kíséri, amelyek környezeti, gazdasági és szociális jellegűek. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a rövidesen 10 milliárdnyi ember egyre nagyobb része szeretne a “Nyugaton” megszokott drága és erőforrás-igényes életnívón élni.

A domináns válasz a technológiai fejlődésben bízik: növeljük az innováció sebességét, remélve, hogy a jobb és hatékonyabb technikai eredmények megoldják a gondokat. Ez a stratégia sem problémamentes: ha sikerhez is vezet - mindenképp újabb szociális feszültségeket eredményez, hiszen - úgy tűnik - a gyorsuló innováció eredményeit egyre kevesebb ember képes mindennapjaiban hatékonyan felhasználni.

Az információs társadalom - a társadalom, amely elsősorban a tudásra épül - számos lehetőséget kínál a nehézségek enyhítésére. Az alapkérdés természetesen az, hogy ez a megközelítés vajon nem önáltatás-e? Vajon magasabb technikai szinten kezelhetők lesznek-e a ma fenyegető környezeti és szociális gondok - azaz fenntartható társadalom lesz-e az eredmény?

Azok, akik igenlő választ adnak a kérdésre gyakran használják a fenntartható információs társadalom kifejezést. A társadalom sokféleképpen lehet fenntartható. A problémák természetének elemzése úgy pontosítja a kérdést, hogy vajon az információs társadalom gazdasági sikert ígér-e csupán, vagy a növekvő jóléthez szociális igazságosságot, kellő mértékben csökkenő természeti erőforrás-felhasználást és szennyezést is remélhetünk?

Vannak, akik azt állítják, hogy a fenntarthatóság csakis nulla növekedéssel lehetséges, mert a nyersanyagforrások kimerülnek, a bioszféra nem bír el több szennyezést. Kérdés azonban, hogy az emberiség gyorsuló számbeli gyarapodása mellett ez a lehetőség egyáltalán szóba jön-e? Ki vagy mi fogja vissza az embermilliárdok kétségbevonhatatlanul tapasztalható törekvését az anyagi javakban is megmutatkozó gyarapodásra? A fogyasztói társadalomban élő sokaság gondolkodásának megváltozása? (Annak tömeges felismerése és életvitelünkben való megvalósítása, hogy a jövő érdekében a feladat egy igazságos világ megteremtése, nem pedig annak a technológiai versenynek a folytatása illetve fokozása, amelyet az ember azért folytat, hogy megválaszolja az általa teremtett problémákat.) Esetleg valamiféle katasztrófa, ami kikényszeríti a változást? Ad abszurdum: a gazdag "Nyugat" javainak "újraelosztása" (roppant szociális feszültségek békéjével, vagy kulturális összecsapások katasztrófáival szegélyezve) vajon stabil, fenntartható társadalmi állapothoz vezetne-e?

A jelen írás nem vállalkozik az eredmény végső megítélésére. Nem célja azt megbecsülni, hogy a hatékonyságnövekedés, a csökkenő anyagfelhasználás elegendő-e a fenntartható állapot eléréséhez. Nem tudunk választ adni arra, hogy lehetséges-e a társadalom fennmaradása a Föld egészén a ma általánosan elvárt komfort, illetve anyagi jólét szintjén. A cél szerényebb: azt kívánjuk felvillantani, hogy a mindennapi élet milyen területein kínál kisebb-nagyobb előnyöket a kommunikációs és információs technikák térnyerése, továbbá, hogy milyen a változások alapvető természete.

 

Így visszatérhetsz az első osztott ablakhoz

Így jutsz el a teljes szöveghez