Csorba József

 

Információpolitikai bevezető
az első magyar, információs társadalommal
foglalkozó elektronikus folyóirathoz

 

Az "információs társadalom-paradigmákkal", ill. az "információs társadalom-programokkal" kapcsolatban információpolitikáról beszélni egy úttöro folyóirat születésekor nagy felelosségnek számít Magyarországon, ahol igen jelentos (információ)technológiai fejlodés ment végbe 1989-1999 között, s ahol a lakosság intellektuális információkezelo készsége magas színvonalúnak számít. Ugyanakkor a magyar állam információs modellje és makrokommunikációs szerkezetének a szocialista államban kialakult alapjai is megrendültek, a fejlettebb kapitalista államok információs modelljéhez képest nagy elmaradásban vagyunk. Az magyar információs infrastruktúra viszonylagos fejlettsége mellett az EU információs modelljéhez képest a magyar információjogi és az adminisztrációs-regisztrációs környezet kialakítása komoly késésben van.

Az új folyóirat indítása előtt mindenekelott azt kell tisztázni, hogy mi az információs társadalom. Az információtudományos szemlélet szerint az információs társadalom mint új társadalmi paradigma az információtudatosság és információérzékenység magasabb fokát jelenti. Legfontosabb jellemzoi az írott és íratlan információjog nemzetközi információalkotmányba foglalása (amit a deregulációs és liberalizációs trendek indokolnak), az információgazdaság kibontakozása (az információtechnológia szerepének kiteljesedése a gazdasági növekedésben), ill. a politikai rendszer (információs) demokratizmusa. Az információs társadalom-irodalom egyik legfobb szakértoje, Castells szerint (lásd. a róla szóló szemlében) az információs társadalom jellemzoje nem az információtechnológia mindenhatósága, hanem a sajátos társadalomszerkezet és a hozzá tartozó informacionális paradigma.

A téma három legfobb rendezoelve kapcsán eloször azt hangsúlyozzuk, hogy információs társadalomban mindenekelott az információ közjó jellegének kell teret adni. Az információ közjó jellegének (a közérdeku, közhasznú, közbiztonsági információk legszélesebb köru elérhetoségének) érvényt kell szerezni, s annak megfeleloen a közösségi érdek és a magánérdek harmóniáját kell elérni, mert különben nem lehetséges információs (mint igazságosabb) társadalomról beszélni.

Az információs társadalomról beszélve másodszor szólni kell arról a bonyolult ellentmondásról, hogy mind nagyobb információtömegbol kell a mind kevesebb egyéni megfeleléssel kecsegteto információt megtalálni, s ehhez a közösségi szurés különféle módjait kell igénybe venni: ill. az információfogyasztás versenyében, hogy minél szélesebbköru eléréssel rendelkezzünk, mind többször kell megadni azonosítóinkat, miközben a személyi adatainkat illetoen mind korlátozottabb hozzáférést hirdetünk. (Lassan ráébredünk, hogy személyi adatainkat nem annyira az államtól kell féltenünk, mint inkább az államilag nem azonosítható, illetéktelen, illegitim használóktól.)

Az információs társadalom felé törekedve, harmadszor és nem utolsó sorban beszélni kell a kormány és az állam teendoirol, ill. a kormányzás új szerepérol. Az információs társadalomnak meroben más politikai, társadalmi, gazdasági rendszere(i) van(nak), s ez(ekk)el remélhetoen folyóiratunk oldalain találkozni fognak.

Végezetül hangsúlyozni szeretnénk, hogy a HÉA Muhely amikor egy, az információs társadalommal foglalkozó elektronikus folyóiratot indít útjára, akkor az (információ)tudományos kritikai szellemiség, a társadalomtudományi rendszerkritika nevében próbál az információs társadalommal kapcsolatos ismeretek tengerében eligazítást adni.