Szoboszlai Zsolt

 

Az információs társadalom háttere I.

 

Az ifjúság és közművelődés helyzete Szolnokon 1997-ben

 

I. A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI. METODIKAI JELLEMZŐK.

A kutatás tervezése és lebonyolítása során a következő célokat követtük:

A fenti négyes cél minél teljesebb megvalósítása érdekében a tágabb életmód jellemzők leírása mellett, fontosnak tartottuk a művelődési és szórakozási szokásrendszert meghatározó családi háttér többszempontú (a család struktúrája, kulturális, valamint anyagi tőke és deviancia jellemzők) elemzését is. A művelődést és szórakozást befolyásoló komplex hatásrendszer sokrétű elemei közül a fiatalok értékorientációja, vallásossága és a kortárscsoport jellemzőit vizsgáltuk.

A kutatás mintavétele során arra törekedtünk, hogy a város 14-25 éves korú fiataljaira érvényes következtetésekre alkalmas mintát alakítsunk ki. Az önkitöltős kérdőíves módszerhez is igazodva, a minta kialakítása két alminta képzése alapján történt. A város középfokú (és felsőfokú) oktatási intézményeiben tanulók fontosabb jellemzőinek (iskolatípus, évfolyam, nem, bejáró-kollégista-szolnoki lakóhely megoszlás, tanulólétszám) ismeretében rétegzett, többlépcsős mintavételt dolgoztunk ki. A mintavétel során az osztály volt a mintavétel alapegysége, a rétegzés követte az előző jellemzőket. A teljes minta 79 százalékát (N=379) alkotó iskolai alminta mellett, a város művelődési és szórakozási intézményeiben, a résztvevők körében is készültek interjúk ( a teljes minta 21 százaléka, N=102 fő), így az okatási intézményekben tanulók mellett a tényleges résztvevők is képviselve voltak. A minta végleges kialakítását a város tanulóifjúságát iskolatípus és évfolyam szerinti megoszlásokat követő súlyozással korrigáltuk.

 

Így visszatérhetsz az első osztott ablakhoz

Így jutsz el a teljes szöveghez