Szarvák Tibor:

 

Az információs társadalomra való áttérés lehetőségei egyes leszakadó társadalmi csoportokban

 

Ez a tanulmány elsőként vizsgálja azt a kérdést, hogy a magyar társadalom alsó rétegeiben van-e egyáltalán esély a modernizációra, az információs társadalomba való lépésre? Másképpen fogalmazva: hogyan lehet résztvevője egy szorosabb európai integrációs folyamatnak az objektív/relatív depriváció elemeivel jellemezhető, globalizációs folyamatoktól elmaradó népesség?

A vizsgálat alapját az ország három, a területi egyenlőtlenség különböző dimenzióival jellemezhető megyéjéből vett 117 fős minta képezi.

A lakossági jövedelmek erőteljesen differenciálódtak, a reáljövedelmek tartósan csökkentek. A szociális szükségletek robbanásszerű növekedésével párhuzamosan zajlott le a szociális védelemre való univerzális jogosultság törvényi és rejtett felmondása.

A vizsgálat arra irányult, hogy a szociális földprogram kilencvenes évekbeli felújítása, - mint szociális transzfer - hogyan tudja szolgálni a falvakban, agrártérségekben élő, szociálisan hátrányos helyzetű családok, tartósan munkanélküliek életminőségének javítását.

A dolgozat elemzi a szociális földprogram adaptációs és innovációs hatásait, s a mintában reprezentált leszakadó/kapaszkodó társadalmi csoportok jövőkép-elképzeléseit.

A tanulmány legfontosabb állításai a következők:

A szociális földprogram megfelel annak a célnak, hogy a kvalifikálatlan rétegek számára újra szocializációs keretet nyújtson a munka világába. A programnak mutatkoznak adaptív eredményei (pl. bizonyos készségek megerősítése, motivációk adása, emberi, tárgyi és természeti erőforrások bevonása a szociális rendszerbe). Az innováció tartósságához azonban a program és az egyéni szocializáció teljesebb harmonizációja szükséges. Ez az alapfeltétele az információs társadalomba való bekapcsolódásnak.

 

Így visszatérhetsz az első osztott ablakhoz

Így jutsz el a teljes szöveghez