|
első magyar internetes folyóirat az információs korról
HU ISSN 1588-0729
information (információ, felvilágosítás), innovation (újítás), inspiration (inspiráció), intelligence (értelem), integral (ép, egész, integráló), international (internacionális), interpretation (értelmezés), inscrutable (rejtélyes), initiative (kezdeményező), stb. |
communication (kommunikáció), cohesion (kohézió), cogitation (gondolkodás), cognition (megismerés), combination (egyesítés, kombináció), community (közösség), computerize (komputerizál), comprehensive (átfogó), cosmos (világegyetem), country (vidék, táj), stb. |
||
incoming (bejövő, beérkező), incomparable (egyedülálló), inconceivabe (hihetetlen), incontrovertible (megdönthetetlen), incorporate (egyesült), incompehensible (érthetetlen, megfoghatatlan), incitement (bátorítás), stb. |
|||
Az INCO bemutatása
Az INCO, júliusban induló folyóiratunk címe, az 'információ' és 'kommunikáció' szavak rövidítése és egymáshoz rendelése - nem akármilyen sorrendben. Az információ az elsődleges, a kommunikáció az információról zajlani. Sőt nem is elsősorban az információról, hanem az információs társdalomról. Még pontosabban az információs társadalom elméleti kérdéseiről. Tehát olyan kérdésekről, amiről nagyon sok szó esik, s még sincs róluk valódi információnk, tudásunk.
Az információs társadalom létrehozására az utóbbi évtizedben sorra-rendre születnek nemzetközi dokumentumok és nemzeti stratégiák, de senki nem tudja pontosan mit jelent ez a kifejezés. A jövő társadalmának ugyanis még nem alakult ki az elmélete, az egységes tudományos háttere. A tudomány fáziskésésben van a gyakorlati változásokhoz és szándékokhoz képest, holott jól tudjuk, hogy mint Einstein mondja, az originálisan új problémákat, nemcsak "kezelni", megérteni sem lehet a régi paradigma bázisán. Az új jelenségek, új elméleti rendszert követelnek, ennek híján nem lehet rendszerbe szervezni az új társadalom létrehozására irányuló erőfeszítéseket. Az elmélet-alkotás annál sürgetőbb feladat, minél jobban felgyorsulnak a gyakorlati változások. Ezért kell létrehozni egy olyan folyóiratot, amely összegyűjti, és nyilvánosságra hozza nemcsak a nemzetközi dokumentumokat, hanem az információs társadalom szűkebb-szélesebb tárgykörébe tartozó elméleti tanulmányokat is.
Nekünk, magyaroknak ez a vállalkozás azért is fontos és aktuális lehet, mert a magyar nemzeti stratégia még csak most készül. Remélhetjük, még nem megkésett kezdeményezés azoknak az alapvető elméleti összefüggések a megfogalmazására is kísérletet tenni, amelyek mintegy "sorvezetőként" befolyásolhatják a gyakorlati stratégia-alkotó munkát. Javasolni néhány olyan megoldást a felmerülő kérdésekre, amelyek sajátossá tehetik, esetleg originálisan új mozzanatokkal is kiegészíthetik az információs társadalom stratégiáinak a nemzetközi dokumentumokban létrehozott "mintáját".
Ez lenne a folyóirat elméleti feladata, amely leginkább a stratégia-alkotó szakembereknek szól, de nemcsak nekik. Az információs társadalom ugyanis - elsőként a történelemben - olyan társadalom lesz, amely nem úgy keletkezik, mint eddig bármilyen társadalom. Nem 'létrejön', létre kell hozni. És nem néhány hatalommal bíró politikusnak, gazdasági vezetőnek kell létrehoznia, hanem minden "érintettnek" - a társadalom tagjainak, civil polgárainak, akik azt a bizonyos "információt", amiről az új társadalmat elnevezzük, megszülik és használják, és ez által alapvetően átformálják az életüket. Az új társadalom lényege az információ-áramlás, a kommunikáció, a nyilvánosság - születési körülményeinek is ez a legfontosabb ismérve. Azért kell minél többet és minél többekkel kommunikálni róla, - többek között folyóiratokban, a mi folyóiratunkban is -, hogy létre jöjjön, és fejlődni tudjon.
A folyóiratot egy olyan elméleti szakemberekből álló team fogja szerkeszteni, akik évek óta foglalkoznak az információs társadalom létrehozására vonatkozó kérdésekkel - különböző vetületben. Mint informatikusok, a technikai-tudományos innováció kutatói, mint szociológusok, filozófusok, közgazdák és politológusok. A maga szakmájában mindegyikük kiderítette a témáról mindazt, amit ma tudni lehet, s egy ideje már együtt gondolkodni is megtanultak. Megírtak néhány vaskos könyvet a jövő perspektíváiról. Létrehoztak egy koherens jövőkoncepciót, amelynek a középpontjában éppen az információs társadalom áll. Összegyűjtötték hát a legkülönbözőbb szakmák szempontjából fontos tudnivalókat, és létre tudtak hozni egy egységes elképzelést - néhány ponton a maguk kutatásaival is kiegészítve azt, ami az ismert dokumentumokból kiderül. Ezt az információtömeget szeretnék most minél több érdeklődővel megosztani, mivel tudják tájékozott, nagy tudású és akarású szakértők és érdeklődők összefogása, és a legszélesebb közvélemény támogatása nélkül az új társadalom nem fog létrejönni. A támogatást pedig csak akkor lehet megszerezni, ha megindul egy társadalmi párbeszéd a felvetődő problémákról. S hol lehetne ezt a párbeszédet a egyszerűbben elkezdeni, ha nem az Interneten?
Melyek azok a kérdések, amelyekre az INCO szerkesztői szerint választ kell adni ahhoz, hogy az információs társadalom létrehozására irányuló munka eredményes legyen?
Mi az információs társadalom?
Miért új, mitől más, mint bármely eddigi társadalom? Valóban az, vagy csak egy variánsa annak, ami van?
Hogy "megy át" társadalmi változásba egy technikai-technológiai fejlődési folyamat? Miért éppen az informatika forradalma indukálja ezt a változást?
Miért mondják a politikusok, hogy átfogó stratégiára van szükség az információs társadalom létrehozásához?
Ha az információs-kommunikációs technológiák behatolnak az emberek mindennapi életébe, és gyökeresen átformálják azt - akkor spontán módon is létrejöhet a változás?
Vagy valóban "meg kell csinálni" az új társadalmat, nem lehet megvárni, hogy kialakuljon, mint eddig minden új társadalmi fejlődési stádium az emberiség életében?
Kinek, hogyan, miből kell megcsinálnia?
Mit kell érteni azon, hogy az "életünket" formálja át a változás? Mit formál át? Amit a projektek felsorolnak? A családot, az iskolát, a munkát, a gazdaságot, az államot, erkölcsöt, politikát és a kultúrát? Tehát tényleg mindent?
Hogy lehet mindent átformálni tíz-húsz év alatt, és miért éppen az információs forradalom tudja ezt megtenni?
És ha meg tudja tenni, miért kellünk mi a dologhoz? Mert minket érint? Hogy érint?
Miért gondolják a politikusok, hogy az átalakulás csupa pozitív eredményekkel jár? Miért gondolják, hogy ki lehet védeni a már most látható káros következményeket - a tömegkultúra erkölcsromboló hatásait, a személyiségi jogok veszélyeztetését, a globalizációval együtt járó perifériára sodródást, a társadalom szétszakadását információ-arisztokratákra és számítógép-analfabétákra? És mi lesz a munkanélküliséggel, a szegénységgel, a kábítószerrel, bűnözéssel és a környezet szennyeződéssel?
Erről miért nem beszélnek a projektek? Miért csak a pozitív fejleményekről van szó "hivatalból", a negatívakról pedig egyáltalán nem, vagy alig a projektekben? Hogy lelkesek legyünk, hogy bedőljünk a hatalom és a tőke érdekeinek?
Vagy most az egyszer kivételesen tényleg igazat mondanak, és érdemes lenne beszállni? Ki tudja ezt eldönteni?
Ki tudja erről hiteles érvekkel meggyőzni azokat, akiket legalább érdekel a dolog, akik már vagy még nem legyintenek az egészre?
És mi a helyzet ezzel a históriával itt és most nálunk? Azon kívül, hogy a csapból is az információs kor-, meg társadalom folyik, érdemben is történik valami?
Ránk is érvényesek az Uniós projektek?
Netán az Uniós csatlakozásnak feltétele, hogy legyen nekünk is információs társadalom stratégiánk? Van is, csak nem tudunk róla? Ha nincs, miért nincs? Lesz? Milyen lesz? Mikor lesz, ki csinálja, hogy csinálja?
Kérdések, amelyekre, egyelőre nincs megbízható, hiteles, megalapozott válasz. Kérdések, amelyekre az INCO választ szeretne adni. Hogyan?
A hagyományos nyomtatott folyóirat és az Internet-adta lehetőségek egymásba olvasztásával, mindkét lehetőség kihasználásával.
Az INCO tartalmi szempontból elméleti, tudományos igénnyel megfogalmazott, de érthető, olvasható, élvezhető írások közlésére fog törekedni. Lesz ("fókuszban") minden számban egy olyan írás, amelyet a szerkesztőség a legfontosabbnak ítél, amit közösen választanak ki, vagy írnak meg. És lesznek "rovatai", mint bármely folyóiratnak. (Globalizáció és lokalizáció, információs technológia, információs gazdaság, információs társadalom, információs értékvilág és kitekintés angol, német és francia nyelvű rokon-folyóiratokra). Közlünk "kopasz", de fontos információ-csomagokat, lesz meglepetés, vita, és hozzászólás, hírek stb.
Formai szempontból igyekszünk bevezetni olyan megoldásokat, amelyek egy nyomtatott folyóirat számára nem adottak.
Minden írásunk háromféle terjedelemben lesz hozzáférhető: elsőként lehívható egy néhány soros, aztán egy 1-2 oldalas összefoglalás lesz, hogy olvasónk eldönthesse érdemes-e lehívnia, kinyomtatnia az egész tanulmányt.
Az eligazodást megkönnyítendő kétféle tartalomjegyzékünk lesz: egy hagyományos, meg egy kis táblázat a fő témakörökkel és grafikus ábrával (vigyorgó kis pofával). Az eligazodást nemcsak az egyes témakörökben, hanem azokon belül is grafikus ábrákkal segítjük elő: a lényeg-kiemelést, újdonságok megtalálását stb. egy-egy standard ábra segíti elő.
Az INCO évente négy-öt esetben fog megjelenni, de a két szám közötti időben írásait folyamatosan kiegészítjük, felfrissítjük új információkkal, hozzászólásokkal stb.
Minden tőlünk telhetőt megteszünk hát azért, hogy egy olvasmányos érdekes, színvonalas folyóiratot adjunk az olvasok kezébe, olyan folyóiratot, ami kiváltja a kommunikációs kedvet, és meggyőzi olvasóit arról, hogy a mi mániánk érdemes arra, hogy mindannyiunk fixa ideájává váljon.
INCO SZERKESZTŐSÉGE
Az első szám megjelenéséig további információ kérhető a következő e-mail címen:
