gyermekorvos, újszülöttgyógyász
Szinte mindenki hitrendszerében egyértelműen helyet foglal, nem zavartatva a mindennapi élet tapasztalatai által, hogy az újszülöttjét minden anya szereti, az újszülött szeretetet kap az anyjától, a szüleitől, az újszülött és az anya között kialakuló vagy meglévő szeretet pedig olyan egyértelmű valami, mint az alma. A családokban leggyakrabban ilyen mondatokban kerül kifejezésre:
“minden anya szereti a gyerekét”
“te tudod, hogy milyen egy anya”
“az apa majd akkor kezd a gyerekkel foglalkozni, ha már focizni lehet tanítani”
“az anyaság szent”
A felnőttek jelentős része mégis szerettelen, boldogtalan gyermekkor emlékét viszi magával szinte egész életen keresztül.
Mi a szeretet?
Az újszülött iránti szeretetnek létezik a mindennapi életben gyakorolt és tapasztalt változata, arra vonatkozó számos kérdéssel és kétellyel, pl.
lehet-e jobban szeretni az egyik gyermekünket, mint a másikat,
változik-e az együttlevés folyamán, az idő múlásával, a kapcsolat alakulásával,
létezik-e olyan, hogy legjobban szeretem,
elmúlik-e a szeretet,
másképpen szeretem a gyermekem, mint a többieket,
csak úgy jön magától, stb.
Az irodalmi alkotásokban létezik a feltétel nélküli szeretet (unconditional love) fogalma, valamint hasonlóan nevezik a spirituális élménnyel kapcsolatos, többször halálközeli eseménykor tapasztalt leírhatatlan érzést.
„Ilyen fényt itt a földön nem lehet leírni. A fény tulajdonképpen nem látszott személynek, de kétsegtelenül volt személyes egyénisége. A tökéletes szeretet és megértés fénye volt ez.” (R.A. Moody, ”Élet az élet után”)
A feltétel nélküli pozitív elfogadás (unconditional positive regard) Carl Rogers (On Becoming a Person) humanisztikus pszichológus általi használata nemcsak a terápiás kapcsolatokra vonatkozott, hanem a szülői kapcsolatra is, amely a szeretet, az elfogadás, a jóváhagyás elemeit tartalmazta.
Hasonló, bár nem teljesen ugyanaz a fogalom az u.n. korlátok nélküli szeretet (unlimited love), altruisztikus szeretet, amely kivétel nélkül minden emberre vonatkozik feltételek nélkül, az elképzelhető legnagyobb erkölcsi és spirituális tudatosságot képviseli, magába foglalja a másik ember létezésének elfogadását, az iránta való önzetlen gondoskodást. (S. G.Post)
A valóság erre vonatkozó szeletéről a tudományos közleményeknél többet és hatékonyabbat írnak a művészeti alkotások:
Jorge Bucay („Elgondolkodtató történetek”) könyvéből: „az az érdek nélkül vállalt feladat, amikor teret teremtünk a másiknak ahhoz, hogy az lehessen aki.”
Patrice van Eersel („Az ötödik álom”) könyvéből: „- Olyan volt, mint... mintha a szeretetnek egy sugara... árasztotta volna el a mellkasomat. És a fejemet! Ó, a fejemet! Egészen a fejem búbjáig éreztem azt az erőt! –Miféle erőt? – Mit mondjak? A szeretet vad rohama járt át a világ minden teremtménye iránt.”
Dr Rick Hanson, Dr Richard Mendius („Buddha-agy”) könyvéből, idős amerikai-indián hölgytől idézve: „ Két farkas lakik a szívemben: a szeretet farkasa és a gyűlölet farkasa. Minden azon múlik, hogy melyiket etetem meg nap mint nap.”
Daniel N. Stern („Anya születik”) könyvéből: „Ez a két alapvető anyai feladat – a túlélés biztosítása és a szeretet – nem egymás mellett, hanem együtt működnek. A baba iránti szeretet elengedhetetlen alapfeltétele annak, hogy az anya kemény, időnként emberfeletti munkával igyekszik életben tartani a babát.”
A szeretet valóságával kapcsolatos ismeretekhez a vallások tanításai is hozzájárulnak.
A szeretetről a különböző vallások dimenzióiban
A katolikus vallás:
A szeretet egyik legátfogóbb és legteljesebb leírása a bibliában található Szent Pál Korinthusbeliekhez írt I. levelének 13. része.
A mai időszakhoz közelebb élt Thomas Merton trapista szerzetes életének és írásban megjelent műveinek is a fő üzenete a szeretet lényegét közli velünk:
„Az ember földi életének minden pillanata és minden eseménye elvet valamit a lelkében.
..az ilyen mag sehol másutt nem csírázhat ki, csak a szabadság, a spontaneitás és a szeretet termőtalajában.
Amikor azt mondom, hogy Isten képére vagyok teremtve, ez azt jelenti, hogy létem értelme a szeretet. A szeretetben vagyok igazán önmagam.” (A szemlélődés magvai)
A zsidó vallás
„A rabbik azt is kinyilatkozták, hogy a világ a szeretet isteni principiuma által lett
teremtve” (Gen. R. xii. 15) (Rabbi Nathan)
Az iszlám vallás
Az alábbi idézet Jalalal ad-Din Rumi a 12. században élt híres perzsa szufi tanító és költő művéből való:
„A Szeretet lény a mindenség mindenkiben, a szerető csak fátyol által elfedi;
A Szeretet lény a mindenség, amelyik él, a szerető halott dolog.
Amikor a szerető nem érzi többé a szeretet elevenségét,
Olyaná válik, mint egy madár, amely elvesztette a szárnyait.” (Masnavi Prologue)
A buddhizmus
Által használt kifejezés, gyakorlat a maitri, metta (szanszkrit): egyetemes szerető kedvesség. Ácsán Szumedho buddhista szerzetes mettáról szóló tanításából idézve:
„A „szeretet” szót gyakran helytelenül használjuk. Azt mondjuk: „Szeretem a sült krumplit”- holott úgy értjük: „Kedvelem a sült krumplit.”
Szeretni lehet az ellenségeinket, de ez azt jelenti, hogy nem ártunk nekik és nem táplálunk ellenszenvet irántuk. (A csöndes tudat tanítása)
Az újszülött iránti anyai szeretet mai térképéhez
Igyekezet a teljesség felé
Az utóbbi évek anya-újszülött szeretettel kapcsolatos kifejezései követték a kultúrális, technológiai változásokat. A leggyakrabban használt terminológiák:
szülői érzékenység (szenzibilitás), a csecsemő jelzéseire való megfelelő válasz, kommunikáció a szülők és a csecsemő között, ráhangolódás, interakció, tudatosság, érzelmi kommunikáció, a tapasztalat fontossága.
A kutatók a technikai fejlődés lehetőségeit felhasználva leginkább a következő dimenziók által járultak hozzá a az anya-újszülött szeretettel kapcsolatos világképünk alakulásához:
A szeretet érzete és a szeretet jelek napi szinten való adása/kapása egyéni színeket mutat, a képalkotó eljárások, a neuroendokrinológiai kutatások az anya-újszülött közötti szeretet általános megnyílvánulását kísérelték megfogni.
A neurobiológiai kutatások jelentősen hozzájárultak az újszülöttel kapcsolatos új kép formálásához. Egyesítették az újszülött agyi, idegrendszeri fejlődéséről való ismereteket a viselkedés, a testi, lelki működések fejlődésének alakulásával, a szülők, a család, a tágabb környezethez való kapcsolat kialakulásáról való tudással. A vizsgált különböző dimenziók magukba foglalták azt a teret, ahol a szeretet is létrejöhet, működik:
Az agy nagyfokú plaszticitása, az elsődleges gondozókkal való kapcsolatok, a tapasztalatok, a környezet együttesen járulnak hozzá az újszülött számos idegpályáinak kialakulásához, a gondolatok, az érzelmek, a viselkedés későbbiekben megnyílvánuló mintáinak formálásához.
Képalkotó eljárások
„azt hiszem el, amit látok”
A jelenleg alkalmazott képalkotó eljárások, így az fMRI is, lehetővé tették, hogy bizonyos anyai szeretetjeleknek tartott megnyílvánulások, a szülői érzelmeknek az agyban lejátszódó folyamatai láthatóvá váljanak. A vizsgálatok hidat (interface) képeznek az anyai viselkedés - amelyhez a szeretetet is hozzátartozónak vélik - és az agyi működés közötti kapcsolat kimutatásában. Az anyai szeretetet egyébként is a szeretet etalonjának tekintik.
Az fMRI vizsgálatok szerint az agy bizonyos területei az ingertől függően aktiválódnak. Ennek alapján úgy tűnik, hogy a szeretethez, a szeretet jelhez kapcsolható agyi mintázat nem működés esetén is létezik, valamint, hogy inger nélkül a szeretet régiónak tulajdonított terület nem az aktivált állapotnak megfelelő szinten működik.
Az fMRI vizsgálati eredmények a szeretetre vonatkozólag is az u.n. biológiai görbék ciklikus sajátosságát is mutatják. (Y. Touitou, és mtsa, 1992.)
A „saját” és a szeretet közötti szoros kapcsolat a mindennapi viselkedési repertoárban még a képalkotó eljárással kutatók érdeklődésének is a központjába került. A vizsgálatok szerint már az első hetektől kezdve létezik egy „saját csecsemőre” való válasz rendszer. (Swain 2003.)
S. Zeki (2007.) a szeretet neurobiológiáját tanulmányozva az anyai szeretet és a szerelem neurológiai hátterét vizsgálta f MRI-vel. Leírt olyan agyi területet, amely csak az anyai szeretethez köthető (arc olvasással kapcsolatos), emellett az anyai szeretet, a szerelem egymást átfedő területeken is mutattak aktivitást, azon a területen, amely egyúttal a jutalmazással kapcsolatos neurológiai rendszerhez is tartozik.
Neuroendokrinológiai kutatások eredményeiből
A képalkotó eljárások mellett az anyai szeretettel, az anyai funkciókkal leginkább összefüggésbe hozható hormonok vizsgálata is hozzájárul az újszülöttet, a magzatot körüvevő dimenziók feltérképezéséhez.
Az oxytocin, amely pár évtizeddel ezelőtt főleg a tejelválasztásra, a szülés utáni méhösszehúzódásra gyakorolt hatásáról volt ismert, ma az anya és az újszülött között kialakuló számos folyamatban tulajdonítanak fontos szerepet, így a szoptatás alatt a mellkasi bőrerek tágulását is eredményezi, amely hozzájárulhat az újszülött melegentartásához (Eriksson, Uvnäs-Moberg 1996.), a kétoldalú testközelség kölcsönösen stimuláló hatásához, a közöttük gyakoribb interakciókhoz.
A kötődést más szempontok alapján és számos egyéb anyai működés kémiai hatóanyagának, az oxytocinnak a szintjét mérték a kutatók (S. Atzil (2011.) egy összetett kísérlet sorozat részeként. Az oxytocin szint magasabb volt azoknál az anyáknál, akiknek viselkedése szinkronban volt az újszülöttekkel, összehasonlítva a ráerőltető hozzáállást gyakorló anyákéval.
Az újszülött iránti szeretet folyamat alakulása
saját vizsgálat alapján
Az újszülöttel való szeretet, kapcsolat kialakulása egy folyamat része, bizonyos fokig megfogható jelentős stációkkal: hogyan jutnak el a szülők a gyermek gondolatban való megteremtésétől, az ismeretlen magzattól az ismertig, az intimig, a szeretnivaló magzatig, újszülöttig. A külső és belső utak együtt vannak.
Az anyukák válasza alapján a szeretet csírája a saját gyerekre, gyerekekre vágyás gondolatának megjelenésével teremtődik. Számos esetben ez már a serdülőkorban, u.n. „kislánykoromban” kezdődött, szinte egy időben a „mi szeretnék lenni” lehetőségeinek a választásával.
Mérföldkövek, az események
A szeretettel kapcsolatos mérföldkövek inkább eseményhez kapcsolódtak, mint a naptári időhöz, pl. amikor az otthon végzett teszt pozitív lett.
A folyamat fontosabb eseményei jellegzetes gondolatokkal, érzelmekkel jártak.
A várandósság alatti hivatalos gondozás időpontjai, az azzal kapcsolatos tapasztalatok, érzelmek váltak egyúttal a folyamat mérföldköveivé, összefonódva a természetes testi és lelki változásokkal. Az UH vizsgálatok érzelmi töltése a szülőknél szinte erősebb volt, mint a régebbi időkben kulcsfontosságunak tartott első magzati mozgás észlelésének időpontja.
A várandósság tényének megtudása, valamint a várandóssággal kapcsolatos többi jelentős esemény, tapasztalás, így az UH vizsgálat alkalmával a magzattal való vizuális találkozás, sem egyértelműen pozitív érzelmeket gondolatokat váltottak ki:
„öröm és félelem, hogy mikor lesz valami baj.”
Az anyák kisebb részénél a szeretet megjelenése az újszülött érzékszervi érzékeléséhez kötődött, így a születéskori megérinthetésével, meglátásával, illatának érzékelésével, amikor a szeretet tárgya „kézzelfoghatóvá” vált.
Adott és kapott szeretet jelek:
a magzattal való kommunikáció lehetősége, a magzat képességeiről való újabb és újabb ismeretek a lakosság, így a várandós párok egyrészéhez is eljutottak. Az anyukák több mint a fele érezte úgy, hogy van kapcsolata a magzattal, együtműködésüket szeretetjelként értékelték, számos esetben megosztották a jövendő apukával:
„hagyott éjszaka aludni, ha nem tetszett valami jelezte.”
A sajátom
A „saját,” az „enyém” különösen kiemelkedő szerepet kapott már szinte a jövendő gyermek gondolatban való megteremtésétől kezdve:
„a sajátot fenntartás nélkül el tudom fogadni, úgy jó, ahogy van, egészen más szemüvegen keresztül látom, a másikéra, ha ránézek, sokszor azt gondolom, hogy jaj de borzasztó ez a gyerek.”
A saját gyereke iránti szeretet mindenképpen különbözik a bárki egyéb iránt érzett szeretetettől főleg az alábbiakban:
Az anyák belső mikroszkópja
Az újszülöttel való találkozás a megszületés után, a valóságban való megjelenés az esetek jelentős részében inkább az élmény szintjén volt kiemelkedő, a szeretet változását kevésbé eredményezte.
„a szeretet nem különbözik, most meg tudom fogni.”
A domináló erővonalak az anyánál,
az újszülött iránti szeretet építőköveinek részei a mindennapi életben:
A felfedezetlen csatornák:
lényeges mellékutak az újszülött iránti szeretet kialakulásának térképén
A mindennapi szeretet
A mindennapi szeretet anyák általi tapasztalását Tich Nat Hanh buddhista szerzetes leírása („Félelem”) is mutatja:
„A valóság két dimenziójának megjelenítéséhez a hullám és a víz képét használjuk.
Ha a hullám dimenzióját nézzük, azt látjuk, hogy a hullámnak van kezdete és vége. A hullám lehet magas vagy alacsony a többi hullámhoz viszonyítva. A hullám lehet szebb vagy kevésbé szebb, ha a többi hullámhoz hasonlítjuk. A hullám lehet éppen ott vagy nincs ott, lehet, hogy most éppen ott van, de később nincs ott.
Azonban tudjuk, ha a hullámot mélyebben érintjük, érintjük a vizet. A víz a hullám másik dimenziója. A végső dimenziót jeleníti meg.”
Hidak a szeretet felé számos kultúra szerint:
*A cikkben szereplő, anyukáktól származó idézetek forrása a SE II. Szülészeti Klinikáján 2009. és 2013. között, személyes interjúkkal végzett kutatás, amelyben 500 egészséges újszülöttjének életet adó anyuka vett részt. A kutatásban Szénay Márta kutatásvezető működött közre a Medián Közvélemény és Piackutató Intézet támogatásaként.