INCO

 

Szerzők bemutatása

 

Varga Csaba (1946) író, szociológus, a HÉA Stratégiakutató Intézet (Budapest-Nagykovácsi ) kutatási igazgatója, az INCO internetes folyóirat főszerkesztője, a Stratégiai Füzetek szerkesztője. Fontosabb művei: Azon túl ott a tág világ (Bánlaky Pállal), Reformvár (Kamarás Istvánnal), Duna-táji tudósítás, Ne hagyjuk magunkat!, Magyarország eresz alatt, Újkonzervatív gondolkodás, Az információs társadalom előtt (szerk.), Hagyomány és stratégia. Fontosabb kutatási területei: konzervatív társadalomelmélet, globalitás és lokalitás, információs társadalom, civil társadalom.

Szántó Borisz (1936) mérnök, közgazdász, a közgazdaságtudomány kandidátusa, dr. habil a műszaki tudományokban, egyetemi magántanár. Kutatási területe: innováció, társadalmi- technikai evolúció, technológiapolitika. Fontosabb művei: Innováció, a gazdaság fejlesztésének eszköze; A teremtő technológia. A társadalmi-technikai evolúció elmélete; Az ezredforduló innovációs társadalma. Publikációinak száma meghaladja a 140-et. Fontosabb cikkei: Socio-Technical Functioning and Anthropogenic Crises; The Paradigm of Globalism; The Unconventional Challenge of InfoTech; Az információs kor kihívásai; A globális intellektualizálódás gnoszeológiai gyökerei. E-mail: szantoborisz@t-online.hu

Csorba József (1947) könyvtáros, információs tanácsadó, az Információs Forrástájékoztató Iroda vezetője. Kutatási területe: információtudomány, tendenciakutatás, nagy nyilvántartó rendszerek, nemzeti információpolitikák. Fontosabb publikációi: Rendszerváltás a tájékoztatásban, Az információpiramis összeomlása, Az állam kommunikációs válsága, Kétségek az átalakulás rendszermodellje körül, Az információ társadalma felé.

Kiss Endre (1947) filozófiatörténész, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (Budapest) BTK tanára, a Hegel-Fukuyama Társaság elnöke, fontosabb művei: A k. u. k. világrend halála Bécsben, A világnézet kora, Szecesszió egykor és ma, Hermann Broch. Werk und Wirkung, Magyar gondolkodás 1944 és 1948 között (Tütő Lászlóval), Friedrich Nietzsche filozófiája.

Ohnsorge Szabó László (1970) közgazdász, a BKE Társadalomtudományi karán szerzett diplomát pénzügyi és szociológiai szakon. A CEU Political Sciences szakán tanult egy évet. Jelenleg az ELTE filozófiai szakán folytatja tanulmányait. 1995 óta a Pénzügyminisztérium Gazdaságpolitikai Főosztályán dolgozik. Fontosabb tanulmányok: Egyenlőtlenség és növekedés; Monetarizmusok tündöklése és bukása; Az információs társadalom utópiájáról; Foglalkoztatás és növekedés; A magyar gazdaság a közép-kelet-európai országok összehasonlításában (társszerző Bekker Zsuzsa).

Sólyom Antal (1941) filozófus, az ELTE biológia és filozófia szakán nyert diplomát, majd a történelem szakon végzett három évet. Doktori disszertációját Ralph Dahrendorf konfliktuselméleti szociológiájának elemzéséből írta.

Markóczi Mária (1956), újságíró, szerkesztő, Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán népművelés-magyar szakot, ELTE BTK-án filozófia szakot végzett és filozófiából doktorált. Váci Napló ujságíró-szerkesztője. Elmúlt 15 évben számos szerkesztőségben és könyvkiadóban dolgozott, jó néhány könyvet szerkesztett, többek között a Nemzetközi és magyar Ki kicsodát. Kutatási területei: 20. századi angol polgári filozófia, Robin Colingwood munkássága. A Hegel-Fukuyama Társaság tagja.

Pálmai Zoltán (1935) gépészmérnök, hegesztő szakmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, az INNOTECH Műegyetemi Innovációs Park ügyvezető igazgatója, a Budapesti Műszaki Egyetem címzetes docense, a Magyar Innovációs Szövetség regionális alelnöke. Kutatási területe: fizikai metallurgia, gyártástechnológia, technológia-transzfer, gazdasági vállalkozás elmélet és gyakorlat, vezetéselmélet és gyakorlat, technológiai jövőkutatás. Fontosabb művei: Fémek forgácsolhatósága (1980), Szerszámanyagok (1991), Technológiai jövőkép és iparunk esélyei (Ipargazdasági Szemle, 1996), Távlat van, de a miénk-e? (Élet és Irodalom 1997), Technológiai (?) távlatok (Nemzeti Stratégia 2020-ig Könyvek 2. Magyar Jövőképek p.413-439.). Gyártástechnológiai trendek I-III. (Ipari Szemle, 1999).

Halász Gábor (1944) fizikus, tanár, jelenleg a Távoktatási Universitas Alapítvány Budapesti Távtanulási Központ igazgatója. Kutatási területe: távoktatás, vizuális kommunikáció.

Dr. Temesi Tibor (1952) villamosmérnök, jelenleg a Silicon Computers Kft. Kereskedelmi igazgatója

Farkas Roland (1972), külügyi szakértő, BIGIS (Posztgraduális Nemzetközi és Diplomáciai Tanulmányok Intézete) nemzetközi kapcsolatok szakán végzett. A HM integrációs és multilaterális együttműködési főosztály főmunkatársa. TV 3 Jövőnéző műsorának internetes munkatársa, az INCO szerkesztőségének tagja. Kutatási területe: biztonságpolitika, információs társadalom.

Rozsás Péter (1970), közgazdász, 1995-ben végzett a BKE pénzügy-közszolgálat szakán. Az APEH elnökhelyettesének tanácsadója. A győri Széchenyi István Főiskola egyetemi karán a régiók és önkormányzatok gazdaságtanát tanítja. Kutatási területe: a piacgazdaság és a közszolgálat határvonalainak érintkezései.

Pálos László (1940) Villamosmérnök, irányítástechnikai szakmérnök. A VITUKI tudományos főmunkatársa 1995-ig, majd a Motorola dokumentációs mérnöke. Az UNESCO által szponzorált nemzetközi hidrológiai és környezetvédelmi tanfolyam tanára.

Dr. Csőzik László Született: Baja, 1975. június 9. Iskolák: JPTE Állam- és Jogtudományi Kar, jogász szak (1993-98) JPTE Állam- és Jogtudományi Kar, politológus szak (1998-)ELTE Jogi Továbbképző Intézet, Európa jogi szakjogász szak (1998-) Munkahelyek: ORTT Műsorfigyelési- és Médiakutatási Igazgatóság, Médiaintézet (1998-99) Országgyűlés Hivatala (1999-)Délvidék közéleti hetilap (1992-) Egyéb: a pécsi Fiatal Értelmiségi Klub elnöke a Deákné Vászna Talk Show szerkesztő-műsorvezetője

Havass Miklós (1940) informatikus, a SZÁMALK Rendszerház RT. elnöke, a MTESZ volt elnöke. Kutatási területe: az információs társadalom stratégiai kérdései. Fontosabb művei: Paradigmaváltások (Magyar Tudomány 1995/6), A világhálózat és a személy (Élet és Irodalom 1997 május), Barangolás az informatika és etika határán (Távlatok, 1997/3-4), Zen-e a zene? (in. Kenyér és kovász, Corvinus, 1998), Informatikai trendek és kilátások (Magyar Tudomány, 1998/2), A szeretet deficit felszámolásának esélye (Hivatás és Hitvallás, Mundus Kiadó, 1998.) Szerkesztőként: NIS - Nemzeti Informatikai Stratégia (1995)

Ugrin Emese (1954) művészettörténész, politológus, a Stratégiakutató Intézet igazgatóhelyettese, a Konzervatív Szemle főszerkesztője, fontosabb művei: A konzervatív politika irányzatai, A szellemi tőke szentsége, Nemzeti közösség és politikai közösség, most jelenik meg a Konzervatív pozició (KAPU Füzetek)

Vajda Ágnes (1946) filozófus, az ELTE BTK filozófia - magyar nyelv és irodalom szakán végzett. A Janus Pannonius Tudományegyetem Filozófiai Tanszékén egyetemi adjunktus, az ELTE TTK Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszékén óraadó tanár volt. 1975 és 1989 között részt vett az MTA és a Pécsi Akadémiai Bizottság szervezésében működő “Tudat” munkacsoport munkájában. Fontosabb könyvei és tanulmányai: Az érték genezise, Az állati viselkedés, mint totalitás, A gén önző, Az ember, mint beruházás, Az ember biokulturális evolúciójának elmélete, Az ember és termelése - az előremenekülés alternatívája két tételben.

Dr. Magyar Gábor (1957) távközlési és informatikus mérnök, az MATE Rt. alelnöke, a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Távközlési és Telematikai Tanszék egyetemi docens. A műszaki tudomány kadidátusa. Phd (informatika). Kutatási területe: kiterjedt informatikai rendszerek tervezése, szervezeti információs rendszerek, döntéstámogató rendszerek modellezése és tervezési módszerei; valamint az információs társadalom bizonyos kérdései. Egyetemi oktatási tevékenységet is e témákban folytat. Fontosabb művei: A telematika és a fenntartható társadalom; Közlekedési telematikai rendszerek folyamatelemzési módszere Kandidátusi értekezés; Vituális valóságok. Computer Panoráma 1995/6.; Quality control and enhancement of R+D activity in the Higher Education in hungary; Country report on Hungarian Telecommunications, Electronic Switching System Symposium, Seoul, Korea; "És mennek a virtuális úton..." Pillanatkép egy folyamatról.

Stemler Mihály (1958) mentálhigiénikus, a Mentálhigiénés Programiroda Budapesti és Pest megyei régióját vezeti, a Kortárs Segítő Műhely Alapítvány alelnöke. A mentálhigiénés módszervásárok egyik kitalálója és rendezője.

Szoboszlai Zsolt (1956) szociológus, népművelő. Jelenleg a MTA Regionális Kutatások Központjában tudományos osztályvezető. A JPT BTK Felnőttképzési Tanszékén és a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskolán oktzató. Tagja a Magyar Szociológiai Társaságnak. A Kistérségi Fejlesztésért Tudományos Egyesület elnöke. Fontosabb munkái: Rechnitzer Jánossal: Megye a térszerkezet törésvonalán; Településfejlesztés és környezetvédelem, Martfű; A mezőgazdasági termelés, feldolgozás, értékesítés állapota és fejlesztési lehetőségei a Tiszamente településein ; Az északkelet-maygarországi régió humán erőforrásai; Hamar Annával és Murányi Istvánnal: Az alföldi társadalom innovatív csoportjai (Alföld II. Kutatási Program).

Berkes András (1947) festőművész

Zálogh Miklós (1964) informatikus mérnök, a Gábor Dénes Főiskola munkatársa, az INCO szerkesztőségének tagja.

Mészáros Anna (1974), a Gábor Dénes Főiskola műszaki menedzser szakos hallgatója, az INCO szerkesztőségének egyik kreatív tervezője.

Bárdos Iván (1952), tanácsadó, az INCO szerkesztőségének "korbácsa" (azaz: aki összefogja a szerkesztőség munkáját - lásd az angol parlamentben a korbács szerepét).

Homoki Ibolya (1964), szerkesztő, a HÉA Stratégiakutató Intézet munkatársa

Beély Gábor (1958), népművelő, könyvtáros, a Neumann János Ált. Iskola iskolai könyvtárosa, a Központi Civilegyetem hallgatója, az INCO szerkesztőségének tagja.

Adorján György (1948), okleveles villamosmérnök, okleveles műszaki tanár, 1995-től a TELEDATACAST Kft. Ügyvezető igazgatója. Kutatási területei: telekommunikációs technológiák, elektronikus távoktatás telekommunikációs rendszere, szolgáltató típusú közigazgatási rendszer, kisbefektetők döntés-előkészítését támogató információ rendszer, s az elektronikus távkereskedelmi rendszer kialakítása. Fontosabb publikációi közül két utolsó: a komplex informatikus képzés tematikájának kidolgozása, a gazdasági informatikus képzés 8 kötetből álló tankönyvsorozatának főszerkesztése.

Kamarás István (1941), szociológus, valláskutató, a Veszprémi Egyetem tanára. A Magyar Szociológiai Társaság Vallásszociológiai Szakosztályának elnöke, az Iskolakultúra rovatvezetője, az INCO szerkesztő bizottságának tagja. Fontosabb művei: Légvárak vagy végvárak? Reformkor (Varga Csabával), Hetedikek, Érték-térkép, Lelkierőmű Nagymaroson, Egyházközség-építők, Júdások vagy Péterek, Emberkép-embertan, Íme az ember!, Bensőséges bázisok, Olvasatok, Krisnások Magyarországon.

Zsolnay József (1935), pedagógus, pedagógiai kutató, a Veszprémi Egyetem, fontosabb művei: Anyanyelvtanítási kísérlet a kommunikációkutatás eredményei alapján, A pedagógiai technológia lehetőségei Magyarországon, Nyelvi-irodalmi-kommunikációs nevelési kísérlet, A képességfejlesztő iskoláért, Egy gyakorlatközeli pedagógia, A tanulás tervezése és irányítása, Mi a baj a pedagógiával? (társszerző)

Plenter János (1930) közgazdász, részt vett az UNESCO, majd az ENSZ gazdaságpolitikai bizottságaiban. Fontosabb könyvei: A tőkés világgazdaság és a fejlődő országok, Állami gazdaságpolitika Nyugat-Európában, Porfolio Management, Magyarország szellemi válsága, Pénzelmélet és pénzpolitika, az Európai Unió és a Maastrichti Szerződés. Egyik szerzője A mai világ és a holnap forgatókönyvei című kötetnek.

Dr. Michael James Macpherson (1947) orvos, egyetemi tanár. Címe: mjm@berlin.snafu.de Végzettségek: Gyógyszerész diploma (Természettudományok szak, Manchesteri Egyetem, 1970), Orvosi és sebész diploma (Orvosi tanszék, Manchesteri Egyetem, 1972). A Királyi Orvosi Társaság tagja (1976). A Pszichoszomatikus orvoslás Lengyel Társaságának tiszteletbeli tagja (1987). Jelenleg a berlini Integráltanulmányok, valamint a pszicho-társadalmi és orvosi kutatások kutatója (PSAMRA).

Korábbi pozíciók: Előadó professzor a Londoni Egyetemen, a Királyi Ingyenes Kórház Orvosi Iskoláján. Észak-Kelet-Angliában gyakorló orvos (család és közösségi gyógyászat). Orvos és klinikai tanár, Cambridgei Egyetemi Kórház, Anglia. Vendégprofesszor a berlini Szabadegyetemen (konfliktus, háború, béke területein)

Munkaterület és érdeklődés: 1973-83 között az emberi gyógyászat hagyományos területein dolgozott A korai nyolcvanas években kezde érdekelni a konfliktusok, háborúk és a béke kérdése, különösképp a háború megelőzésével kapcsolatos emberi magatartás. Segítette az Orvosok a Társadalmi Felelősségért elnevezésű alapítvány létrehozásában. 1985-ben alapította meg a PSAMRA-t, hogy elősegítse az emberi ökológiával és vitával kapcsolatos munkát. 1987-ben a PSAMRA elnyerte az IPPNW díjat (Nemzetközi Díj a Nukleáris Háború Megakadályozásáért) Ezt a díjat “a nuleáris háború megakadályozásáért való hozzájárulás” címén, a megismerés, a társadalmi-kulturális faktorok, a gyermekek és fiatalok viselkedése közötti kapcsolatok kutatásáért kapták.

Jelenleg az “Integráltanulmányok” elősegítésén dolgozik, amely egy kultúra-közi program a tanulmányok, az empirikus kutatások és közpárbeszéd területein, és az alábbi témákat jelenti: (a) a globális változás emberi dimenziói, pl. a gyerekek és a fiatalok makroszociális és politikai problémái, (b) a német “magunkkal és történelmünkkel való szembenézés” traumája, (c) politikai magatartás, így a nem hagyományos és parlamenten kívüli, illetve a nyugati típusú demokráciák döntéshozatalában történő részvétel, (d) gazdasági percepciók, viselkedés és gazdasági fenntarthatóság.

Egy dán kollégával vezeti a http://www.democracyforum.net elnevezésű online fórumot. További info.: http://www.snafu.de/~mjm/index.html

 

Dr. Michael Macpherson

PSARMA

Derfflingerstrasse 17,

10785 Berlin, FRG

tel.: +49 30 262 3768

fax: fenti szám, majd a +49 30 257 99852 számítógépfaxot.

Nyíri Kristóf (1944), filozófiatörténész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Az MTA Filozófiai Intézet igazgatója. További információ: http://www.uniworld.hu/nyiri Fontosabb publikációk:

“Globális tanulás és helyi közösségek”, Világosság 1998/11.

“Adalékok a szóbeliség-írásbeliség paradigma történetéhez”, a Nyíri Kristóf és Szécsi Gábor által szerkesztett Szóbeliség és írásbeliség: A kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig c. kötetben (Budapest: Áron Kiadó, 1998).

“The Concept of Knowledge in the Context of Electronic Networking”, The Monist, 1997. július, 80. évf., 3. sz.

A hagyomány filozófiája, Budapest: T-Twins - Lukács Archívum, 1994.

Tradition and Individuality, Essays. Dordrecht: Kluwer, 1992.

Arnold Zeitlin újságíró, kommunikációs szakember. Jelenleg a Szabadság Fórum Ázsiai Központjának ideiglenes igazgatója Hong-Kongban. Kinevezése hat hónapra szól, amíg a Fórum nem talál egy teljes munkaidőben alkalmazott vezetőt. Zeitlin az UPI hírügynökség ázsiai elnökeként s managereként dolgozott, és az AP tudósítója és vezetője volt Nigériában, Pakisztánban, a Fülöp-szigeteken és Bostonban. A Pennsylvaniai Egyetemen végzett és újságírásból szerzett másoddiplomát a Columbia Egyetemen.

Dr. Madanmohan Rao (madanr@microland.co.in, madanr@planetasia.com) konzultáns az indiai Bangalore-beni Microland Groupnál. Előtte az ENSZ Sajtóközi Szolgálat Ügynökségének kommunikációs igazgatója volt. USA-beli, indiai és brazil online szolgáltatásokkal foglalkozott. Már több mint 20 országban szólalt fel az Internettel kapcsolatos témákban.